Római katolikus templom és mauzóleum, Kaplony

Épületleírás 

Károlyi Sándor az egykori bencés templom és kolostor középkori épületegyüttesét alakíttatta át, amikor a török kiűzése után ferenceseket telepített le Kaplonyban. Az 1711-1737 között barokk stílusban átalakított épületeket 1834-ben súlyosan megrongálta a környéken pusztító földrengés. Károlyi György (1802-1877) Ybl Miklóst kérte fel az épületegyüttes helyreállításának, illetve átalakításának megtervezésére. Az Ybl-hagyatékban mindössze a templom és a csatlakozó épületek méretezett földszinti alaprajza maradt fenn, mely a földrengés után épen maradt épületrészeket mutatja. Az 1841-ben készült rajzon az épületegyüttes átépítés előtti állapotban látható, megfigyelhető például a templom eredeti, háromhajós elrendezése. Ybl három további, 1842-ben készült felmérési rajza található meg a Forster Központ Tervtárában, melyeken a templom és a kolostor déli és keleti homlokzata, valamint a templom keresztmetszete került felmérésre. Ybl életművében ez volt az első jelentősebb templomépület, mely nem sokkal előzte meg a fóti templom tervezését és építését, a szakirodalom egyöntetűen a fóti templom előképeként tekint rá. Ybl a háromhajós, bazilikális elrendezésű épületet teremtemplommá alakította, illetve a korábbi déli kápolna helyett a szentély keleti falának meghosszabbításával alakított ki egy új, görögkereszt elrendezésű kriptát. Szakács Béla Zsolt kutatásai nyomán tudjuk, hogy Ybl nemcsak a templomépület körítő falaiban, hanem a nyugati toronypárban és a szentély melletti emeleti oratóriumokban is jelentős részben megőrizte a középkori épületet. A kolostorépületet a keleti szárny kivételével a földrengés szinte teljesen romba döntötte, Ybl itt a keleti szárnyat egészében felhasználva alakította ki az új épületet, a többi épületszárny helyén pedig egyszerűbb, T alaprajzú, földszintes épületet tervezett. A kolostor kerengőjének déli szárnyát átépítve alakította ki az oldalkápolnát, emeletén oratóriummal. A templomon Ybl a román kor jellemző stíluselemeit alkalmazta: rózsaablak, vakárkádsor és félköríves nyílászáradékok jelennek meg a homlokzatokon. A két nyugati torony lezárásának mintáját talán a pécsi székesegyház adhatta. Ybl Ervin 1842 és 1847 közé datálja a kaplonyi építkezéseket. Az építkezés menetéről pontos adataink nincsenek, de az építész hagyatékában fennmaradt iratok között található költségvetések, árajánlatok arról tanúskodnak, hogy legalábbis a templom tervei 1844 nyarán már biztosan készen lehettek. Mivel a hagyatékban számlák sajnos nem maradtak fenn, az építési munkálatok menetéről nem kapunk pontos képet. Az árajánlatokból kiderül, hogy 1848-ban még biztosan folytak az építési munkálatok, de ebben az évben már fel is szentelték a templomot. A kaplonyi épületegyüttes a magyarországi romantika neoromán stílusváltozata egyik első megjelenésének tekinthető. A kriptát 1892-ben, majd 1904-ben is átalakították, az Ybl által kialakított háromhajós elrendezést az utóbbi átalakítás során szüntették meg.

Gömöry Judit

 

Tervezés ideje 
1841 - 1842 körül
Közelítő dátum (tervezés) 
körül
Építés ideje 
1842 - 1848
Mai településnév 
Kaplony (Căpleni)
Korabeli cím 
Kaplony
Építtető 
Károlyi György gróf
Tervező 
Ybl Miklós
Épülettípus 
templom, mauzóleum
Bibliográfiai adatok 

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 16.

Terdik Szilveszter: Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669-1743) korában. Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve LI. (2009) 335-369.

Bara Júlia: Páduai Szent Antal ferences templom és rendház, Kaplony. In: Romániai Magyar Lexikon - Műemlékek. 2010.

Bara Júlia: "Regnavit Alexander et mortuus est." The Funeral Ceremony of Sándor Károlyi in 1744 and its Art Historical Aspects. In: Hungary in Context. Studies on Art and Architecture. Budapest, 2013. 79-100.

Szakács Béla Zsolt: Kaplony, római katolikus templom. In: Középkori egyházi építészet Szatmárban: középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben. Szerk. Kollár Tibor. Nyíregyháza, 2011. 238-248.

Pandula Attila: A kaplonyi gróf Károlyi-sírbolt. In: Genealógia 3. Szerk.: Kollega Tarsoly István - Kovács Eleonóra - Vitek Gábor. Budapest, 2015. 139-156.