Fürdőtelep, Balatonfüred

Épületleírás 

Nyári színkör. A nyári színház épülete a fürdőtelep angolparkjában, a mai kiserdei teniszpályák helyén állt. A Kisfaludy Sándor alapította, 1831-től működő első füredi színház állapota az 1840-es évek közepére aggasztóvá vált. Ekkor merült fel az igény egy szellősebb nyári színpad megépítésére. Az új színkör körítő falai 1846-ra már álltak, befedve nem volt, rossz időben a régi színházat használták. 1858-ban felmerült az igény a korszerűsítésére: be kellene fedni, a színészeknek szobákat építeni, kialakítani a belső berendezést. A színház felépítésére Ybl Miklóstól kértek tervet 1858-1859 folyamán. Az Ybl által tervezett költségek azonban túl magasak voltak. Molnár György pécsi színigazgató a füredi bál jövedelmének felét ajánlotta fel Yblnek, a másik felét az építésre szánta. Ybl terve nem valósult meg. 1860-ban Zichy Manó szervezésében a színház továbbépítésére bizottság alakult, az építési igazgató Écsy László fürdőigazgató lett. A színház 1861-ben nyílt meg – bár ekkor még nem volt befedve a nézőtér és hiányoztak a homlokzatok. A színházat végül Gerster Károly és Frey Lajos tervei szerint építették fel, akik a tervekért nem kértek tiszteletdíjat. (A két építész tervezte az 1861-ben épült budai Népszínházat is, melynek igazgatója Molnár György volt.)

Fürdőtelep. A fürdőtelep a tihanyi bencés apátság tulajdona volt, melyet bérlőkkel üzemeltettek. 1834-ben a telep leégett, a tűzkár helyrehozatala után viszont a korszerűen újjáépített fürdőtelepet az apátság már nem adta bérbe, hanem saját irányítása alá helyezte: 1835-ben fürdőfelügyelőt nevezett ki a telep élére, Écsy László ügyvédet, aki 1888-ig töltötte be a posztot. 1855-ben a fürdő irányítását fürdőbizottság vette át, melyben a felügyelő is helyet kapott. A bizottság üléseinek jegyzőkönyveit a pannonhalmi főapátnak kellett megküldeni – végső soron ő bírálta el az ügyeket. A fürdő fellendülése Simon Zsigmond tihanyi főapát 1865. évi kinevezéséhez köthető. Tekintve, hogy 1866-ra Erzsébet császárné látogatását várták, megkezdődött az 1835-ben épült Új-Fürdőház újjáépítése 1865-ben. Az uralkodói látogatás elmaradt, az építkezés azonban nem állt le. Feltehetően ebben az időben, 1865-69 között készített két tervváltozatot Ybl a fürdő kiépítésére, amelyről három helyszínrajz maradt fenn. Mindegyiken öt épület látható: a Balaton partjához közelebbi feltehetően egy gyógyászati és szórakoztató funkciójú épület, a következő pedig szálloda, a három távolabbi kisebb építmény – utóbbiak a két terven megegyeznek. (A gyógyászati célú helyiségek mellett helyet kellett biztosítani olvasó, zongora- és kártyaszobának, táncteremnek és kölcsönkönyvtárnak is.) Az egyik terven a szálloda kéttraktusos, oldalrizalitjai egy tengellyel beljebb helyezkednek el, a tó felőli homlokzaton árkádsorral, a másik oldalon középrizalittal. A tó felőli épület középső, összetett, nagyobb tömegét kisebb nyaktagok kötik össze a szélső épületekkel. A két épületet a margitszigetihez hasonló oszlopcsarnok (fedett sétány) köti össze. Az alternatíva szerint a tó felőli épület kevésbé mozgalmas, téglány alakú tömbökből áll, a távolabbi szálloda is visszafogott, egytraktusos épület, a tó felé három rizalittal. Az Ybl által tervezett épületegyüttes nem valósult meg. A fürdő újjáépítését végül Gerster és Frey, valamint Comotter Bernát tervei alapján végezték 1865-79 között.

Hajdú Virág

Tervezés ideje 
1858 - 1869
Mai településnév 
Balatonfüred
Korabeli cím 
Balatonfüred
Építtető 
Balatonfüredi Fürdőbizottság
Tervező 
Ybl Miklós
Épülettípus 
színház, szálloda, fürdőépület
Épület mai státusza 
nem valósult meg
Bibliográfiai adatok 

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei, 2008

Katona Csaba: A bencés rend, mint fürdőtulajdonos az 1860-70-es években, Egyháztörténeti Szemle, I. (2000) 2. sz. 53–74.

Lichtneckert András: A balatonfüredi színházak építéstörténete (1841-1899), Füredi História, X. (2010) 1. sz. 2-11.

Lichtneckert András: A balatonfüredi fürdőbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1855-1917. Balatonfüred, 2010