Diadalkapu, pavilon

Épületleírás 

Az Ybl- hagyatékban az 1850-es évekből két alkalmi díszépítmény terve is megtalálható. Az első az 1852. június 4-én Pest-Budára érkezett uralkodót, Ferenc Józsefet köszöntötte. A romantikus modorú kapuzat a fóti templom részletképzését idézi, ami nem meglepő, hiszen ekkor ez volt az építész fő feladata. Ugyanekkor már dolgozott első jelentős pesti bérházán, a ma is álló Unger-házon (V. Múzeum utca 7. – Magyar utca 8–10.) A kiemelkedő középrész fülkéit és az oromzatot is szobrok ékesítették. Az oldalsó két kapu fölött a magyar és a Habsburg-ház címere kapott helyet. A középrészhez két oldalról árkádos pavilonok kapcsolódtak, amelyeket zászlókkal és növényekkel tettek még ünnepélyesebbé. Ez az ideiglenes építmény a mai Vigadó utcát zárta le a Duna felől. Az öt évvel későbbi, 1857. május 4-én a császári pár fogadására készült. Hasonlóan a korábbihoz ez is félköríves nyílású hármas diadalkapu a pilléreken fiatornyokkal. Pest város díszépítménye a mai Deák Ferenc utca dunai torkolatában a leégett Német Színház romjai és az egykori Angol királynő szálloda (V. Deák Ferenc utca 1.) között állt, díszesebb homlokzatával a Duna, az érkező vendégek felé fordult. E látogatás alkalmából Pest-Budán több alkalmi építményt is emeltek, de elsőként ezzel találkozott a hajóval érkező I. Ferenc József és Erzsébet. Nemcsak elhelyezkedésében, de „építészeti tökélyben s ragyogó fényben valamennyit felülmúlá.” – olvasható a Vasárnapi Ujság hasábjain. Ezután az építmény részletes bemutatása következik: „A gót stílben, de középkori olasz ízléssel készült mű, (…) három boltívből állott, melyek közül a középső a kocsiknak, a két szélső gyalogoknak szolgált átjárásul. Senki nem hinné, aki e művet most készen látja, hogy az egész alkotmány néhány rövid hét alatt, mégpedig fából készült. A piros, fehér, zöld színekből vegyített márványszín, a hozzáadott fénymázzal, mely az építmény alapszínezetét teszi, azt igen szerencsés utánzással, teljes márványszerű emlékművé alakította (…) a középső boltív zárkövében egy nemtő (genius) állott arany szalaggal, melyen az ismeretes betűk: A. E. I. O. U. (Austria erit in orbe ultima) [Ausztria lesz a legnagyobb a világon] valának olvashatók. A fő- és mellékíveken gazdag mozaikművek mutatták a császári, Habsburg-Lotaringiai, bajor és magyar címereket. A középső kapuív koronáján Pest város nagy címere ragyogott, mely felett, magasra nyúló tornyocskában Ausztria 7 lábnyi magas szobra állott.”  Az egykorú forrás szerint Petschnig János budai reáliskolai tanár is közreműködött a terv elkészítésében és kivitelezésében. Az oszlopok fülkéiben a művészet, a tudomány, az ipar és a kereskedelem allegorikus szobra jelent meg, amelyeket Marschalkó János (1818–1877) készített, hasonlóan az egyéb faragványokhoz.

Tervezés ideje 
1852 - 1857
Építés ideje 
1852.06.4 - 1857 05.4
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Pest, Theatergasse
Mai cím 
Apáczai csere János u8tca - Vigadó utca (1852), Deák Ferenc utca (1857)
Építtető 
Pest város közönsége
Tervező 
Ybl Miklós, Petschnig János
Kivitelező 
Marschalkó János - szobrok
Épülettípus 
díszépítmény
Épület mai státusza 
elbontva
Bibliográfiai adatok 

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 27, 124–125.

Ybl Miklós építész 1814–1891. A Hild-Ybl Alapítvány kiállítása, katalógus. Szerk. Farbaky Péter – Kemény Mária. Budapest, 1991. 209–210.